Johannesburg – Menni vagy nem menni: az itt a kérdés

Johannesburg nem tartozik a legfelkapottabb turistacélpontok közé. Ezt nemcsak a távolság, de a híresen rossz közbiztonság is magyarázza. Viszont aki ellátogat ebbe az ellentmondásos városba, az nemhogy nem csalódik, de inkább sajnálja, miért nem maradt tovább.

Már javában bányászták a gyémántot Dél-Afrikában, amikor 1886-ban felfedezték a világ legnagyobb aranymezejét a Witwatersrand-hegységben. A gyémántbányászaton edződve gyorsan megindult a tőkét, a nagymértékű iparosítást és a legmodernebb technológiát követelő kitermelés. Ráadásul a magas ár érdekében a korlátozott gyémántbányászathoz képest az arany végtelen lehetőségeket rejtegetett.

A századfordulóra az aranybányák hozama duplája volt a gyémántbányákénak. A következő húsz évben az itteni vállalkozók a világ aranykitermelésének a harmadát, negyven év múlva pedig a felét adták. Ráadásul az előbbinek körülbelül tízszer több olcsó, fekete munkaerőre volt szüksége az utóbbihoz képest. Meg is indult a népvándorlás a helyszínre, és így Pretoriától mintegy 60 km-re kialakult az új gazdasági központ, Johannesburg.

Gauteng tartomány székhelye jelenleg a Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb területű és legnépesebb (lakossága mintegy 8 milliós) városa. A világ 40 legnagyobb metropoliszának egyike. Ugyanakkor hiába a fénylő arany és a mesés gazdagság, a társadalmat szabdaló árkok és az apartheid Johannesburgot sem kerülte el, és szomorú hatásai ma is érezhetőek.

A rasszista kormány 1994-es leváltása után a város megnyílt egész Afrika előtt. Tömegek érkeztek a munka és egy jobb élet reményében. Mivel a változás lassan haladt, a belső területeken eluralkodott a káosz, és a nagy cégek az északi területekre települtek. Bár Johannesburg központja fokozatosan megújul, a bűnözés ma is komoly gondokat okoz.

Az úti beszámolók és az útikönyvek egybehangzóan intenek, mire kell nagyon odafigyelni: először is a zsebtolvajokra! Szívleljük meg a helyiek tanácsait! Ha ők azt mondják egy helyre, hogy nem ajánlatos, tényleg ne keressük fel! Ilyen például Berea, Yeoville és Hillbrow környéke. A belvárost csak csoportos idegenvezetéssel tanácsos felfedezni. Próbáljunk a lehető legkevésbé turistának látszani, a hangoskodás vagy a nagyon tanácstalan ácsorgás kerülendő. Mivel az autórablások gyakoriak, különösen a pirosnál várakozva nagy erre az esély, ezért felhúzott ablakokkal és bezárt ajtókkal közlekedjünk! Stoppost ne vegyünk fel, és ne szemérmeskedjünk áthágni a közlekedési szabályokat, ha menekülni kell! A brit Independent egy friss cikke az Ubert ajánlja, ami pontosabb és olcsóbb is a helyi taxitársaságoknál. És végül, nem mindenki rendőr, aki annak látszik. Ha éjjel akarna félreállítani bennünket valaki, gyanakodjunk! Ilyenkor érdemes elmenni a legközelebbi benzinkútig, és ott meghallgatni, mit is akar az illető. Viszont, ha zöld-sárga egyenruhás biztonsági őröket látunk a frekventált helyeken, nem kell aggódni, ők a Central Improvement District hivatásos közterület-felügyelői.

Ezek után talán meglepő, de tényleg ne rettenjünk el a várostól! A szomorú bűnügyi statisztika mögül ugyanis egy hihetetlenül izgalmas és sokszínű Johannesburg bújik elő. Sőt, alig egy éve a svájci Communaute d’Etudes pour l’Amenagement du Territoire vizsgálatában a második helyre került Afrika legélhetőbb városainak listáján. A kontinens száz városát az infrastruktúra, a városfejlesztés, a lakhatás, a környezet, a városvezetés hatékonysága és a gazdasági helyzet alapján rangsorolták.

A johannesburgi turistalátványosságok sora tulajdonképpen végtelen. Gold Reef City tematikus parkját például egy régi aranybánya helyén építették fel skanzenszerűen, hogy bemutassa, milyen is volt a bányászok élete bő száz évvel ezelőtt. Szintén Gold Reef Cityben található az Apartheid Museum (www.apartheidmuseum.org), amely segít megérteni ezt a szomorú epizódot az ország történetében.

Persze kevésbé nyomasztó élmények is várják a látogatót. Két múzeum között érdemes ellátogatni a piacokra is, ahol sok értékes afrikai műtárgyat (maszkokat, fafaragásokat, kosarakat) kínálnak. Johannesburg zenei élete is megér egy kis időt. A kontinens szinte minden stílusa meghallgatható, akár a stílusos klubokban, akár az utcákon.

És azt tudta, hogy az indiai pacifista politikus éppen Johannesburgban dolgozta ki filozófiáját a passzív ellenállásról? Gandhi háza (www.satyagrahahouse.com) ma múzeumként és apartmanként működik, a szállás ára 2.800-9000 rand (59.000-190.000 forint) között mozog. További két, ráadásul Nobel-békedíjas pacifista otthona van a városban. Nelson Mandela és Desmond Tutu ugyanabban az utcában, a Vilakazi Streeten lakott. Az ország első fekete bőrű elnökének háza ma múzeumként működik, az anglikán egyházi vezetőé viszont továbbra is magánház.

 

 

instagram