Nyolc dolog, amit csak Dél-Amerikában láthatsz

Nincs a szomszédban, autóval nem érhető el, de ha már bejártad a környezetedben lévő izgalmas helyeket, túl vagy a szomszédos országok látványosságain, és Európa is kevésnek bizonyult, akkor jöhetnek az Amerikák. S miért ne kezdhetnéd délen, hiszen izgalmakra vágysz, soha nem hallott ritkaságokra, és talán még eléred az utolsó vonatot, hogy azt lásd, amit a természetes környezet nyújt. Ne azt, amit a turistaipar neked szán. A részletek előtt hadd mondjak neveket – Huacachina, Belén, Uyuni, Atacama –, amelyek már önmagukban is megismételhetetlenek. Sőt, kimondhatatlanul jól hangzanak. Kezdjük?

Huacachina, Peru

Ez a kimondhatalan nevű sivatagi oázis Peru délnyugati részén fekszik. A Huacachina egy természetes tó száz méternél is magasabb homokdűnékkel övezve. Egy természetes vízzel teli tó a sivatagban már önmagában is csodával felérő, de ez még kevés az izgalmakhoz. Viszont ha homokboardozni akarsz, és azt egy kis buggyutazással vegyíted, akkor olyan selfit készíthetsz, hogy alig találsz ki a lájkok alól.

Uyuni sósivatag, Bolívia

Ez is sivatag, de ilyen tényleg nincs máshol a világon, és a fotózás szerelmeseinek egy álom: a végtelen fehérség olyan lehetőség az objektívvel, a perspektívával és a fényekkel való játékra, amely igazán egedülálló. S nem muszáj fotózni, csak nézni és csodálni Uyuni végtelen sóföldjeit.  S ha megnézed, hogy erre a mintegy 4000 négyzet mérföld területre – ahol a szintkülönbség minden irányban kevesebb egy méternél – mikor érkeznek a flamingók: akkor kell odamenned. Képzeld csak el a pink madarakat ebben a végtelen fehérségben! A színkavalkád, ahogyan tömegesen megérkeznek – beleborzad már a képzelet is…

Ezüstbányák Potosíban, Bolívia

A spanyol korona első számú ezüstforrásánál járunk, fent a magas Andokban, a világ egyik legmagasabban fekvő városában, Potosíban. Négyezer méterre a tenger szintje felett kicsit ritkább a levegő oxigéntartalma, érdemes egy-két napot szánni arra, hogy megszokjuk a ritka levegőt, aztán előre…! Itt mélyen a történelem útjait tapossuk, ez az a kor, amikor a spanyolok rábukkantak az ezüstre, és a lámák, szamarak ezrei roskadoztak vagy pusztultak el a spanyol korona fékezhetetlen ezüstétvágya miatt. A szerencsétlen állatok – hol voltak akkor még az állatvédők – egészen Panamáig bandukoltak rakományaikkal, ahol aztán hajóra rakták a kincseket. Az állatokkal mi lett? Húsnak túl soványak voltak, így még a kulináris krónikákból is kimaradtak.

Vándorlás a Huayhuash Cordillerán, Peru

Spanyolosan mondva – persze ez inkább indián név – a Coridillera Huayhuash Peruban négyezer méter (12,000 feet) körüli magasságba ér, és igazi hegyvidéki látványt ígér a kitartó vándornak. Az úton magashegyi tavak mélykék vizében tükröződik vissza a tó felett elrepülő andokbeli óriás madár, a kondor képe, a partján eközben lámák csillapítják szomjukat. Szinte hasít a tüdőnkben a hegyek tiszta, kissé hűvös levegője. Felettünk pedig a tiszta égbolt, a fodrosan puha felhőzet, és ha beesteledik, a csillagos égen a Dél Keresztje kísér el szállásunkig. Apropó, csillagok…

Csillagok az Atacama-sivatag felett, Chile

,,Dél Keresztje, nagy hajója hazámnak, te melltű a duzzadó éj keblén…” – írta egykoron Pablo Neruda chilei költő a dél-amerikai égbolt jellemző csillagképéhez. Ne feledjük, ott másként állnak a csillagok, és ha közelebbről szeretnénk megismerkedni velük, akkor Chilében, az Atacama-sivatagban felállított, a világon egyedülálló high-tech csillagvizsgálóban a helyünk. Azon túl, hogy a legnagyobb, és egyesíti mindazt, amit a csillagvizsgálás területén a tudomány fejlődése elért, olyan távol van a világ összes fényszennyezésétől – értsd városoktól –, hogy egyedi lehetőséget nyújt a csillagokkal, a tejútrendszerrel való közeli ismerkedésre.

A csillagok akkor is elkísérnek majd, amikor a csillagvizsgálótól kicsit távolabb sátrat verünk a fényes pontokkal teli égi takaró alatt, és kezünkbe vesszük a gondosan becsomagolt útitársunkat, a piscót, az andokbeli népek pálinkáját. Salud…

Beléni piac, Iquitos, Peru

Gondolom, elég volt már a sivatagokból, magas hegyekből, sóborította kietlen födekből, lássuk, mit tud a helyi ember! Hol látni legjobban egy ország lüktetését, ha nem a piacon. Iquitos – Amazónia legnagyobb városa – pedig nem akárhol fekszik, hanem mélyen bent az Amazonas-őserdőben. Itt adnak randevút egymásnak a környék indiánjainak kulturális hagyományai: az Amazonas legnagyobb hagyományőrző piacán járunk. Kóstolgathatjuk a környék konyhájának izgalmas ízeit – garantáltan biotermékekből –, megcsodálhatjuk a szép szőtteseket és más, az indián kultúrát őrző árukat. S ha már az ízekről beszélünk…

A legendásan jó perui konyha

Peru áldhatja a természetet, mert megajándékozta gazdag mezőgazdasági termelésre alkalmas földekkel, sokszínű növényvilággal és hozzá a tengerrel, amely nemcsak halat ad a helyi konyhának, hanem tengeren érkeztek egykoron a távolból a hajósok is, hozva magukkal – ahogy ma mondanánk – a kulináris know-how-t, vagyis távoli hazájuk étkezési szokásait. Hosszú évszázadok alatt sok minden került a ,,perui fazékba”, és kialakulhatott a világ egyik leggazdagabb fúziós konyhája: itt mindent meg lehet kóstolni az inkáktól az európain és a délkelet-ázsiain túl egészen egy új, mindezt összevegyítő konyhaművészetig. Nem véletlen, hogy a hagyományos latin-amerikai kulináris vetélkedésben a peruiak viszik rendre el a pálmát annak a sokszínűségnek köszönhetően, amit sehol máshol a világon nem találunk meg ennyire kis területen.

Barranquillai karnevál, Kolumbia

S most valami, amit nem biztos, hogy kipróbálsz. Ahhoz nagyon bevállalósnak kell lenned, hogy megkóstold a grillezett nagy fenekű hangyákat. Minden évben, hamvazó szerdán az észak-kolumbiai város, Barranquilla ad otthont a világ legnagyobb karneváljának. Ez nem a riói karnevál forgataga, de az UNESCO az emberiség kulturális kincsei között tartja számon. Itt indián, afrikai, európai hatások érvényesülnek a zenében, a táncban és persze a konyhában. Négy napon át zajlik a forgatag és ekkor, csakis ekkor kínálják a grillezett nagy fenekű hangyákat – a hormigas culonast… Jó étvágyat!