Miért éppen Arábia?

Tevekaravánok szelik a végtelen arab sivatagot, majd elérik a homoktenger közepén a datolyapálmás oázist. Az idő lomhán telik, guggolva mentateát szürcsölünk a burnuszos emberek között egy kecskevásárban, a szukot belengi a fűszerillat, este pedig beduin sátrunkban Szindbád meséit hallgatjuk – húsz évvel ezelőtt így vágytunk Arábiába az útleírásokat olvasva. 

Autózunk az elegáns tengerparti úton, a futurisztikus felhőkarcolók között a világ legnagyobb plázáiban méregdrága nemzetközi butikokban vásárolunk, az idő pörög, a világ legmenőbb légitársaságaival villódzó városok között repülünk egyik sivatagi metropoliszból a másikba, este fancy hétcsillagos szállókban fitneszezünk és Instagramon posztoljuk aznapi vásárlásainkat – mai útleírásokat olvasva így vágyunk Arábiába, Dubaiba.

Tradíciók modern köntösben

Mert itt nem csak szlogen, hogy együtt él a múlt és a jövő. Itt tényleg együtt létezik. A világ legmagasabb épületétől nem messze a tűz mellett sivatagi homok alatt sült csirkét ehetsz.

Vannak vidékek, ahová a hagyományos életforma miatt megy az utazó: semmi sem modern, minden a hagyományos, békés mederben folyik, nincs aszfalt, néha még áram sem. Aztán vannak vidékek, ahová a modern vívmányok miatt indul útnak. Semmi nem ódivatú, a múlt értékeit s a múlt életvitelét is modern múzeumokban őrzik.

De ha olyan vidéket keresünk, ami egyszerre tradicionális és egyszerre modern, sőt hipermodern, akkor arra a kérdésre, hogy hová utazzunk, csakis Arábia a jó válasz. Az Arab-félsziget országai, ahol a konzervatív, zárkózott arab világ él együtt egy eljövendő idegen bolygó megjelenésével, futurisztikus díszleteivel és nemzetközi vérkeringésbe kapcsolt kozmopolita cégeivel.

Szodoma, Gomora és Kánaán vidéke

Szálljunk most fel képzeletbeli repülő szőnyegünkre és villantsunk fel egy-két helyet, választ adva a „Miért éppen Arábia?” kérdésre.

Repülésünket kezdjük a félsziget nyakánál, Egyiptom és Jordánia földjén, ahol az Arab-félszigetet határoló Vörös-tenger is indul. Ipszilon-ágánál, a Sínai-félsziget fölött repülve, félelmetesen szép a táj: kopár és magas hegyek, sivatagos vádik, nem győzzük lőni a légifelvételeket. Itt, a Sínai-félszigeten emelkedik Egyiptom legmagasabb hegye, a Szent Katalin-hegy a maga 2637 méterével. A hagyomány szerint a Sínai-félszigeten született meg az emberiség legősibb törvénye, a két kőtáblára vésett tízparancsolat. A Mózes-hegy (Dzsebel Musza) magas ormán vette át Mózes az Úrtól a két nevezetes kőtáblát. Szintén a Sínai-félsziget szívében található a Szent Katalin kolostor, ott, ahol Isten szólt az égő csipkebokorból Mózeshez.

Innen ugorjunk tovább Jordánia földjére: ez is ősi vidék, itt van például Karak, vagy Kerak, egyike a legnagyobb és leglenyűgözőbb keresztes váraknak, amit a Szentföldön építettek. De Szodoma és Gomora vidéke is Jordániában van. Szodomát és Gomorát a bűn és a szexuális elhajlás metaforájaként is használják. A pusztulásból csak Lótot, feleségét és két lányát vezették ki és mentették meg az angyalok, de Lót felesége a tilalom ellenére hátratekintett menekülés közben, ezért sóbálvánnyá változott.

De Jordániában, az Arab-félsziget nyakában találjuk meg Kánaánt is: a Biblia (Ószövetség) szerint a Nébó-hegyről pillantotta meg negyven évnyi vándorlás után Mózes az Ígéret Földjét, a tejjel-mézzel folyó Kánaánt. Ahová Isten rendelése szerint tilos volt belépnie, így a hegytetőn halt meg 120 éves korában, és itt is temették el. Halála után több mint 3000 évvel a zsidók, a keresztények és a muzulmánok is nagy becsben tartják. Az iszlám vallás szerint például Mózes, arabul Musza, az öt legnagyobb próféta - Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed - egyike, s ő az, akinek a neve az emberek közül a legtöbbet szerepel a Koránban.

Teveháton Arábiai Lőrinc nyomában

Az Arab-félsziget sokak szerint csupán néhány oázissal tarkított kő- és homoksivatag. És valóban: a Rub-el-Kháli jelentése üres negyed, és ez a világ legnagyobb folyamatos homoksivataga. A vidék az egyik legzordabb hely a bolygón, viszont itt találjuk a világ egyik legszebb sivatagát, a Wadi Rumot, melyet sok helyen Wadi Ramm néven találunk meg. A magyar sajtóba főleg a Hold-völgye néven került be 2011 júniusában, amikor a tájat az UNESCO felvette a világörökségek listájára. Itt is együtt él a múlt és a modern jelen: Arábiai Lőrinc nyomában nekivághatunk a sivatagnak teveháton is, de megkereshetjük Tyseer Mohammed Alzalapiát is, aki egy fiatal arab srác. Ránézésre olyan, mintha az Ezeregyéjszaka világából lépett volna elő: ugyanakkor modern irodalmat és ökoturizmust tanult az egyetemen, mellékállásban pedig egy meseszép terepjárója van, hogy a sivatagot megmutathassa az erre járó turistáknak.

A világ legnagyobb homoksivataga a szépségen túl egy újabb kulturális bölcsőt rejt: Szaúd-Arábiában találjuk Mekka Mohamed próféta szülőhelyét, a muszlimok első számú zarándokhelyét. Mohamed fellépése meghatározó esemény volt az arabok és a világ történetében: az általa alapított iszlám az évszázadok folyamán világvallássá fejlődött. De hol van már az az idő?

Ahogy az is a messzi távolba tűnik, amikor a szaudi, szigorú wahhábi erkölcsi normák szerint élők elégették az első gépkocsit, amit láttak. Ma már a legmodernebb autókat használják az itt élő arabok, köszönhetően a kőolajnak, amely az Arab-félsziget szinte összes országát mintaállammá változtatta. Ilyen Kuvait is, melyet egyébként az Arab-félsziget belsejéből, a Nedzsdből elüldözött Aneiza törzs alapított 1756-ban.  

Az olaj vonzásában

De ilyen az Egyesült Arab Emírségek országa is. Talán nincs is már ember, aki ne hallott volna Dubai csodavilágáról: „Ezek tényleg felépítették New Yorkot a sivatagi semmiben” – mondta geográfus barátom, amikor a világ legmagasabb épületének tetején álltunk. Persze ez sem volt mindig így, voltak azért zsákutcák is a hagyományosból a modern élet felé vezető úton. Kedvenc történetem Abu Dhabi emírjéhez kötődik: Shakhbut bin Szultán, az olajért kapott aranyrudakat, aranyérmeket az ágya alatt ládákban őrizte, és csak akkor fogadott el papír bankjegyeket is, amikor már nem volt hely hálószobájában. A papírpénz kötegeket a hálószoba előtt egymásra rakva tárolta. Amikor az 1960-as években öccse, Zayed megelégelte fösvénységét és palotaforradalom révén átvette a hatalmat, megállapították, hogy mintegy 2 millió dollár értékű papírpénzt tönkrerágtak az egerek és a patkányok. A sokkal felvilágosultabb Zayed vezetése alatt az állam felvirágzott, és az olajjövedelemből jelentős összegeket fordítottak fejlesztésre, a lakosság jólétének fokozására.

És ez így van mindmáig az öböl másik két kis országában, Bahreinben és Katarban is. Sokan nem is tudják, hogy Katar a világ legkietlenebb területe, a világ egyik legaszályosabb vidéke, ahol gyakran fúj a száraz poros szél, a shamal. A talajvíz is sós és ihatatlan, ivóvízhez is nehezen jutnak – ennek ellenére a világon Katarban a legmagasabb az egy főre jutó hazai össztermék! A katariak ma is hódolnak a hagyományoknak, de mindent használnak a legmodernebb nyugatról. Doha, a főváros egykoron nyomorúságos halászfalu volt, ma futurista irodaházak és szupermodern gyárépületek állnak egymás mellett. Presztízs és haladás, de az önazonosság megőrzésével: ez a mottója a katari uralkodócsaládnak. Tökéletes példa erre a dohai Corniche. A tengerpart mentén területet töltöttek fel, hogy az óváros lerombolása nélkül építsenek széles modern utakat és nagyszabású épületeket.

Őséden a vádik földjén

Az Arab-öböl kis mintaállamai után még nem ér véget a félsziget, repülőszőnyegünkön a legkeletibb ponton fejezzük be utunkat, az Ománi Szultánságban. Ott, ahonnan a napkeleti bölcsek jöttek.

Omán 1700 kilométer hosszú tenger- és óceánpartja bőven nyújt lehetőséget a beachek szerelmeseinek. Na, de tengerpart sok helyen van, nem ez az igazi flash. Vádik kristálytiszta vizében úszkálni azonban nem lehet akárhol, így Ománban mindenképp ki kell próbálni.

Rögtön két vádi tippel szolgálok: az egyik a fantasztikus Wadi ash Shab kanyon, ami a Sur felé vezető autópálya mellett nyílik. Itt egy pár órás sétát tehetünk a pálmafás szurdokvölgyben, mely a végén olyannyira összeszűkül, hogy a patakmederben már csak úszva tudunk felfelé hatolni, a végén pedig beúszhatunk egy barlangba is. De útközben sem unatkozunk, ha kedvünk tartja némely kiálló szikláról fejest ugorhatunk a patakba: nyugalom, mély a víz, a Red Bull is rendezett itt egy ugróbajnokságot.

A másik kanyontipp a sivatag közelében nyíló Wadi Bani Khalid, amely szintén maga az ősidill, őséden vagy ősparadicsom: a pálmafák, sziklák között zegzugosan folyó, pont tökéletes hőmérsékletű víz, a napozás, a fejesugrás, a víz alatti úszkálás sokszögében tengethetjük itt a napot.

Aranyat, mirhát és tömjént

Ománi körutunkon érdemes pár napot a fővárosra is szánni: korzózni a tengerparti sétányon, megnézni a szultán palotáját, de leginkább a bazárt, a Mutrah szukot. Ami minden más bazártól megkülönbözteti, az a levegőt átható tömjénszag, ami terjeng, kavarog és bódít. A világon egyedül Jemenben és Ománban nő a legjobb minőségű tömjént adó bokor, így nem csoda, hogy az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította az Omán területére eső tömjéntermő vidéket. És nem véletlen az sem, hogy a maszkati bazárban a tömjén és mirha a bibliai három királyok világát eleveníti meg, a napkeleti bölcsek ugyanis aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékul az újszülött Jézusnak.

Újságíróként én azonban nem vagyok bölcs, csak három dolgot tudok megállapítani: az Arab-félsziget a világ legkietlenebb területe, ennek ellenére sokat tett hozzá a világ kultúrájához, végül pedig a világ egyik legmodernebb területe. Ha lehet fura konklúziót levonni: a kietlenség, a hagyomány és a hipermodern itt harmóniában él egymással. Szóval, ezért éppen Arábia!

 

 

instagram