Korunk egyik legnagyobb vallási ünnepévé nőtte ki magát a nagymúltú csíksomlyói búcsú. A vallási ünnep keletkezése a középkorra vezethető vissza, ám 1990 óta hivatalosan is megrendezésre kerül Székelyföldön és százezreket mozdít meg. A búcsú helyszínéül szolgáló Mária-kegyhely templomot a ferences rend alapította 1444-ben.  Mivel a Szűzanya mindig oltalmazó és segítő szerepet töltött be a keresztény hívők életében, Mária ünnepeken a közösség a templomnál gyűlt össze, hogy együtt imádkozzon.

Június 21-e a nyári időszámítás kezdetének a napja. Az év lerövidebb éjszakájának - már a kőkorszak óta - hatalmas szerepe van az emberek életében. Szent Iván-éj, avagy Keresztelő Szent János napja vagy, ahogy a svédek hívják, Midsommersdag a fények és a nap diadalának ünnepe volt, mely a pogány ember babonája szerint a sötétség és a világosság állandó küzdelmén alapult. Ezen a mágikus éjszakán szinten bármi megtörténhet és a kívánságok teljesülnek – tartja a mondás.

Svédországban Szentiván-éj az év fénypontja, mely megünneplésében túlszárnyal minden más országot. Olyan különleges esemény lett, mint a karácsony. Az év leghosszabb napjának ünnepe egyet jelent a nemzeti öntudattal, a hagyományok ápolásával, az ősök tiszteletével és a családi összetartással. Több mint egy hétig tart, június 19-től 26-ig.

Ausztráliában az évszakok pont ellentétesek, mint nálunk. Amikor itt tél van, ott nyár, és amíg mi a nyarat élvezzük, addig az ausztrál lakosok a telet. Ez persze nem jelent gondot a rendezvények szempontjából. Számos fesztivált és programot rendeznek minden évszakban az ott élők és a turisták számára.

Az idén 90 éves a világhírű riói karnevál. Rendkívül nagy múlttal rendelkezik, ám jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg. A hagyomány szerint a karnevál királya minden évben megkapja a város kulcsát a polgármestertől, ezzel veszi kezdetét minden idők leghíresebb karneválja. A ceremónia a hagyományok szerint stílusosan tánccal, azaz szambával kezdődik.

Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb szerepet kapott a Balkán utazási célpontként, ami a turizmus és a különböző kulturális események szervezésének fellendülését jelentette. Nagyszüleink korában ugyan népszerű volt az Adrián nyaralni, gyakran indultak útnak lakókocsikkal, sátrakkal, és vették birtokba a horvát tengerpartot, de a többi környező országnak nem szenteltek túl nagy figyelmet. Szerencsére mára már a Balkán összes országa elkezdett felzárkózni – gazdaságilag és turisztikailag is –, és Bulgária, Montenegró vagy akár Albánia ugyanolyan népszerű úti céllá vált. Az utazni vágyók észrevették ezeknek az országoknak a jó megközelíthetőségét, kiaknázták előnyeit, és természetesen felfedezték az egyre olcsóbbá váló fapados repülőjáratokat is.