A lovak és lovasok marokkói ünnepe
Afrika északnyugati részén fekvő csodálatos tengerparti városban, a marokkói El-Dzsadidában rendezik meg évről évre az arab és angol telivérek egyedülálló parádéját, a „Salon du Cheval” nemzetközi lovasbemutatót és -versenyt. A nagyszabású rendezvényen több mint 30 ország csaknem ezer lovasa mutatkozik be. A program különlegességét az is mutatja, hogy mindig a királyi család valamelyik tagja nyitja meg.
A legutóbbi, 10. rendezvényt tavaly október 16. és 22. között tartották „A szenvedély és a büszkeség 10 éve” címmel – ezer lóval és 700 lovassal. A cél a hazai és a nemzetközi lovasörökség bemutatása mellett az, hogy Marokkót a lótenyésztés, a lovasművészetek és lovassportok országaként pozícionálja. Többféle nemzetközi verseny van az egy hét alatt: többek között megmérkőznek egymással a berber lovak és az angol telivérek, és ugratásban is összevetik tudásukat a négylábúak és lovasaik. A verseny profi, az arab országok mellett afrikai és európai résztvevőkkel.
Felvonulnak parádés egyenruháikban a királyi fegyveres erők, a csendőrség és a marokkói rendőrség lovasalakulatai, bemutatkoznak a különböző spanyol lovasiskolák Cordovától Marrákesig, kozák lovasakrobaták kápráztatják el a nagyérdeműt. Tavaly Fantázia néven 15 különböző marokkói régió lovasai mutattak be közös show-t.
Az ország – és egyúttal egész Afrika – legnevesebb lovasversenye immár évszázados múltra tekinthet vissza, és nemcsak a sivatagi lovak és arab telivérek hagyományainak ad teret, de bemutatja az egész világot is a helyi közönségnek. Naponta több tucat bemutatót láthatnak az érdeklődők, akik a világ minden tájáról özönlenek Marokkóba – már az első nap programjaira is rendesen 30-40 ezren kíváncsiak. Az egyhetes rendezvényen kétszer már magyar lovasok is bemutatkoztak. 2015 őszén az ország legjobb csikósai Hajdúszoboszlóról és Kecskemétről érkeztek El-Dzsadidába. Az öt, betyárruhába öltözött és kalapján lúdtollat viselő csikós összesen 9 lóval utazott a marokkói bemutatóra. Ajándékot is vittek magukkal, egy kiscsikót – Babért –, az akkor hét hónapos magyar telivért. Ő a királyi ménes tagja azóta. A magyar részvétel egyik főszervezője, Balogh Sándor, a Magyar–Afrika Társaság elnöke azt mondta akkor, hogy Marokkóban szeretik, és főleg tisztelik a magyar lovasok tudását. Már 2009-ben is hívtak magyarokat El-Dzsadidába.
A magyar csikósok minden nap tartottak bemutatót, a szervezők a nagy sikerre tekintettel mindig a fő programban adtak helyet a magyar produkciónak. A bemutató alatt minden csikós csergetett az ostorával. A legnagyobb sikert a „Pusztaötös” produkció aratta. Ebben az attrakcióban Nagy Gábor csikós egyedül állt két ló hátán, és így irányított öt fekete telivért – többször vágtázva is. A nézők fütyülve, állva tapsolták meg a magyar bemutatót és ezt az egyedülálló attrakciót.
A rendezvény egyik fővédnöke, a marokkói mezőgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a marokkói kultúrához hozzátartozik a lovasélet. Kiemelte, hogy nagy érdeklődéssel várták a magyar csikósok bemutatóját, hisz a magyar betyárok és lovasok híre és lovaglótudása a világon egyedülálló, a magyarok bemutatója fantasztikus volt. A kiállítópavilonban is állítottak fel magyar standot – ott az érdeklődők a magyar lovaskultúrával ismerkedhettek meg, filmeket láthattak a magyar lovasok előadásaiból. Még a következő lovasbemutatót meghirdető filmben is jelentős helyet kapott a magyar produkció néhány figyelemfelkeltő részlete.
Maga a város, El-Dzsadida is megér egy látogatást. Az Atlanti-óceán partján, a járt ösvényeken kívül fekszik, Marokkó északi részének nagyjából a közepén. Alig 90 kilométerre van tőle Casablanca, amely egyébként a legközelebbi nemzetközi repülőtér is. Gyönyörű tengerpartjának és strandjainak köszönhetően nyaralóhely, de nem kifejezetten nemzetközi: főleg marokkóiak látogatják. Történelme az 1500-as évek legelejétől összefonódott Portugáliáéval. Amikor 1772-ben a hódítók távoztak, a város, Mazagan is kiürült. Csak 1969-ben épült újra, akkor kapta mostani nevét is, ami annyit jelent: az új. Portugál negyede azonban az UNESCO világörökség része lett, tengerparti erődjével egyetemben.
Az óceán felé sétálva igazi kincseket kínáló utcai árusokba és boltokba botlunk. Marokkó északi vidéke gazdag őstengeri kövületekben. A Szahara helyén valaha a Tethys-óceán hullámzott, a sivatag homokja sok kagylót, csigát, tengeri csillagot rejt még ma is. A kis el-dzsadidai üzletek némelyike 65–500 millió éves fosszíliákat kínál.
A lovasbemutatónak és a versenyeknek helyet adó VI. Mohammed Parkot 2015-ben adta át névadója, VI. Mohammed király. Sok látogatót képes befogadni, a tervezőknek köszönhetően mégis könnyű a séta egyes létesítményei között. Gondoltak a mozgáskorlátozottakra is, kerekesszékkel is bejárható minden: a szabadtéri aréna éppúgy, mint a két nagy csarnok, melyek egyikében egy nagyobb lovaspálya van, a másikban pedig egy kisebb bemutatóhely – itt kapnak helyet a kiállítók és az árusok is. Körülöttük vendéglők, játszóterek a gyerekeknek és pihenőhelyek a felnőtteknek, ahol lazulni lehet a csodás időjárást és a környezetet élvezve.
A gyerekek nagy becsben állnak arrafelé. Annyira, hogy az országból 20 ezer iskolást hívnak meg, hogy ingyen élvezzék a bemutatót és a versenyeket. Mindegyikükön ajándék fekete póló a verseny nevével – ami nem igazán utolsó reklám a rendezvénynek. A gyerekek rendkívül érdeklődők: ott vannak mindenhol, de picit sem zavarón. Már csak azért sem, mert külön termek vannak arra, hogy mindenféle tevékenységgel szórakoztassák őket a versenyek és kiállítások mellett.
A rendezvénnyel egy időben kulturális fesztiválokat, kézműves-bemutatókat is tartanak. Zene és irodalom, festmények és fotók, ötvösök munka közben, csodás marokkói fémtálakat készítve. De láthatunk munka közben nyergeseket, szőnyegszövőket vagy hímzőket is. Egy biztos: minden szép és minőségi, a gagyit távol tartják El-Dzsadidától.
