Olvasás és bűnözés: egy nem kibékíthetetlen ellentét

Argentínában a korrupció és a bűnözés jelentik a legnagyobb kihívást – derül ki a washingtoni Freedom House legfrissebb, tavalyi adataiból. Ugyanakkor az egy főre jutó könyvesboltok aránya Buenos Airesben a legmagasabb az egész világon a World Cities Culture Forum összehasonlítása alapján. Hogy fér össze ez a kettő?

Bár Argentína Dél-Amerikának csak a második legnagyobb országa, mégis az argentinok olvasnak a legtöbbet a földrészen, maguk mögé utasítva a chileieket és a mexikóiakat. Világviszonylatban a 18. legtöbbet olvasó nemzet az argentin heti 5 óra 54 perc olvasási idővel. A World Culture Score Index a könyv, az újság és az elektromos eszközök olvasását is beszámítja összehasonlításába.

A nagyvárosok olvasási szokásairól a World Cities Culture Forum adatai alapján alkothatunk képet. Eszerint 100.000 Buenos Aires-i lakosra 22,1 könyvesbolt jutott 2016-ban. A listavezető argentin főváros Hong Kongot (20,1), New York-ot (10,3), Párizst (9,4) és Londont (4,3) is megelőzte. Nem véletlen tehát, hogy az UNESCO 2011-ben a könyv világfővárosának választotta Buenos Airest. A választást azonban nemcsak a statisztikai adatok segítették, hanem sok más is bizonyítja, hogy Argentína szeret olvasni.

Buenos Airest jó száz évvel ezelőtt Dél-Amerika Párizsának hívták. Az akkori világ egyik leggazdagabb országába özönlöttek a bevándorlók a világ minden szegletéből, és a sokszínűség pezsgő kulturális életet eredményezett. A számtalan spanyol újság és folyóirat mellett több angol és német nyelvű lap is működött az országban.

A dicső múlt mellett a jelen gazdasága is növeli az olvasás népszerűségét. A könyvekre például nem vonatkozik az amúgy 21 százalékos adókulcs. Viszont az elektromos olvasókat és a tableteket magas adókkal sújtják. A szigorú szabályozások miatt a könyvek online vásárlása és az importja rendkívül nehézkes, az Amazon internetes könyváruháznak nincs is külön argentin oldala.

Látva az El Ataneo Grand Splendid könyvesboltot Buenos Airesben, nem is csoda, hogy a helyiek inkább innen szerzik be olvasmányaikat az internet helyett. A világ legszebb könyvesboltjának tartott épület eredetileg színházként nyitotta meg kapuit 1919-ben. Később moziként működött, ahol az első hangosfilmeket is bemutatták.

A nehéz gazdasági körülmények miatt az 1990-es években bezárták, és le is akarták bontani az épületet. A szörnyű csapást az El Ataneo Könyvkiadó akadályozta meg 2000-ben, ugyanis megvásárolta és könyvesbolttá alakította az egykori színházat. A székek helyére könyvespolcokat tettek, a színpadon pedig egy kávézó kapott helyet. A berendezés többi részét változatlanul hagyták. Így ma is látható az olasz Nazareno Orlandi hatalmas mennyezetfreskója, amely az I. világháború végének állít emléket. A napi 3000 látogató az egykori páholyok foteljeiben ülve mazsolázhatja a könyveket, és a színpadról délutánonként élő zenét hallgathat a jó akusztikának köszönhetően. A polcokon persze nagyrészt spanyol nyelvű könyvek sorakoznak, de sem az angol nyelvű, sem a zenei gyűjtemény nem hanyagolható el.

Az antikváriumokra is érdemes egy pillantást vetni Argentínában. A brit The Guardian 2015-ben 102-ről tudott csak Buenos Airesben. Akkor Londonban csak 68 volt. A gazdasági válság miatt egy harmadik típusú könyvesbolt is megjelent az argentin fővárosban: több lakásétterem is a könyvekkel próbált nagy forgalmat generálni. A leginkább könyvtárszobaként berendezett helyek igen népszerűek lettek – ki ne szeretne egy jó vacsora mellett újdonságokat olvasgatni?

A híres könyvesbolt után Buenos Airest egy kávézó mozgatta meg 2011-ben: az angol Graham Greene és az irodalmi Nobel-díjas Jorge Luis Borges törzshelyét, a Cafe Richmondot Nike üzletté akarták alakítani. Ezrek írták alá a tiltakozó petíciót. Sokan törvénysértésre hivatkoztak, mivel a Cafe Richmond egyike volt a város által védett 60 műemlékkávézónak. Célt azonban nem értek. A legendás kávézó bútorait eltávolították, és 2014-ben megnyílt a sportruházati üzlet. Ma már csak a homlokzat emlékeztet az egykori irodalmi fellegvárra.   

A kiugró olvasási arányt az életformával is magyarázzák. Argentínában későn indul a nap, általános, hogy vacsorázni este 11-kor mennek, az üzletek pedig jóval éjfél után zárnak. Így nem nehéz egy pohár mellett belemerülni egy izgalmas történetbe.

És ha már merülés. A világon Argentínában a legmagasabb a pszichológusok egy főre jutó aránya. Aki pedig szereti önmagát analizálni, az olvasni is szeret. A pszichoanalízis, az olvasás és a művészetek egyébként is összefüggenek, hiszen mindegyik az egyén legbensőjével foglalkozik – mutatott rá szintén a The Guardian cikkében Virginia Ungar, a Buenos Aires-i pszichoanalitikusok szövetségének tagja.