Látogatás Középföldére
Samuel Butler utópiáját, az elsősorban angolszász kulturális körökben ismert Erewhon című könyvet olvasva, arra a különös megállapodásra juthatunk, hogy a mű nem csupán kiváló szatírája a viktoriánus társadalomnak, de egy olyan tájra kalauzolja az olvasót, amely drámaian rekonstruálja a „hosszú fehér felhő országaként” ismert Új-Zélandot. Tény, hogy Új-Zéland kapcsán nem a szerző (s még csak nem is a nemzetközileg nagysikerű kortárs Lloyd Jones) jut először az eszünkbe, hanem a távoli szigetország drámai szépsége, amelyről számos útleírás tanúskodik. Új-Zéland emellett szép példája a környezetvédelemnek, az ember és természet elszakíthatatlan kapcsolatának, valamint a fenntartható fejlődésnek, amelyet a szigetország a jól kimunkált idegenforgalmi politikájának köszönhet.
Hogyan vágjunk bele egy új-zélandi utazásba, ha a több nyelven is hozzáférhető szakirodalom mennyisége megemészthetetlen? Nehéz a választás, ha az utazó 2-3 hetes tartózkodása alatt látni és tapasztalni akar. Főleg olyat, amilyenről talán csak Tolkien vagy Butler adott számot a fantáziadús leírásokban.
Észak és Dél: világok találkozása
Az Északi-szigeten él az ország lakosainak kétharmada. Aki járt Skóciában, az nem fog meglepődni, hogy Új-Zélandon, a Föld ellentétes féltekén hasonló időjárásra számíthat. A megnyugtató, hosszan elnyúló legelők látványa és a csendes, fürdőzésre és sportolásra alkalmas partszakaszok idilli és ideális körülményeket teremtenek a pihenésre vágyóknak.
A két kőzetlemez közé feszülő Északi-sziget a természet hatalmas erőinek játszótere: működő és régen halott vulkánok, fekete kaviccsal borított tengerpartok, gejzírek, vulkáni utóműködés színezte medencék és síelhető homokdűnék találhatók. A jóval vadabb Déli-szigeten a nagy távolságokat légi útvonalon lehet megtenni. Itt az aranysárga tengerpartok, égbe törő havas csúcsok, száraz fűvel borított nyílt térségek, megfogalmazhatatlanul kék tavak, gleccserek és esőerdővel vastagon telehintett fjordok teszik változatossá a szigetet, amely elsősorban kalandturizmusáról vált ismertté az utazók számára. További ízelítőnk a Déli-sziget kevésbé ismert tájait mutatja be.
„Ifjú szépség 100 szeretővel”
Új-Zéland lakosságának egyharmada, közel 1,4 millió ember él Aucklandban, ahol a 328 m magas Sky Tower karcolja az eget. Auckland panorámájának meghatározó jelképén – 220 méterre merészkedhetünk – szabadtéri kilátó várja a bátrakat, és a legbátrabbak egy maximum 85 km/h-s zuhanási sebességet megengedő drótkötéllel le is ugorhatnak. Auckland a legsűrűbben lakott terület az országban, és alapjában véve 50 vulkánon tornyosul. A maorik –Új-Zéland őslakosai – találóan az „Ifjú szépség száz szeretővel” nevet adták a városnak, ahol a XIV. század közepe felé telepedtek le. Tāmaki-makau-rau városa azért kapta ezt a nevet, mert Auckland gazdag termőföldjeivel több vízfolyam találkozásánál terül el. Földrajzi helyzetéből adódóan (Auckland ugyanis egy védett öböl peremén húzódik) a város minden vitorlázó álma, ezért is becézik gyakran a vitorlák városának. Auckland sokszínű város, ahol a helyiek és a látogatók a nagystílű Waterfront promenádon sétálhatnak, de betérhetnek egy-egy kocsmába az alig létező új-zélandi alvilágról elhíresült Karangahape Roadon.
Hobbitfalva: valóság és fantázia
Aucklandből már nem kell sokat utaznunk, és máris megérkeztünk Középföldére, a J. R. R. Tolkien által elképzelt ősi földre, ahol „A Gyűrűk Ura” és a „A hobbit” című filmek jelentős része játszódik. Érdemes megnézni Matamata városában az egyik forgatási helyszínt, Hobbitfalvát, ahol a kitalált falucska megelevenedik. Igazi kuriózum egy vacsorával egybekötött túrára befizetni: a lámpás séta után valódi lakomával várnak a dolgos hobbit asszonyok, miközben a kandallóban ropog a tűz, a képzelet konstruálta falucska körüli birkafarmon pedig megy tovább a munka.
Rotorua és a maori kultúra melegágya
Auckland városától 230 kilométerre fekszik Rotorua, ahonnan könnyen eljuthatunk a „geotermikus csodaországként” emlegetett Wai-O-Tapuhoz. Ezen a környéken mutatja meg valódi erejét a földanya: a felszín felé törő víz, illetve vízgőz hatására különböző ásványi anyagok oldódnak ki a kőzetekből, amelyek különös színezetet adnak a meleg vizű tavacskáknak. Itt még a természet is megszólal, s a turista kedvére válogathat a találó nevű tavak közül: a hívogató Devil’s Bath az ördög fürdőjét segít fizikai valójában rekonstruálni, míg az „Artist’s Palette” a festő vásznára hasonlít. A Lady Knox nevű gejzír 20 méter magas vízoszlopot lövell az ég felé az év minden napján, de a fortyogó sár látványa sem mindennapi látványosság. A környékén nagy számban található maori lakos miatt szokták a maori kultúra melegágyaként is emlegetni a helyet: a múzeumok, skanzenek, a maori tánc és zene segítségével közelebb kerülhetünk az őslakosok kultúrájának megismeréséhez.
Tongario Nemzeti Park: holdbéli tájak és lávaárak
A Tongario Nemzeti Park az ország egyik legértékesebb és legrégebbi természeti tája, ahol három vulkánóriás emelkedik: a terület jellegét a Tongario, a Ngauruhoe és a Ruapehu határozza meg. Itt találhatóak „A Gyűrűk Ura” filmtrilógia színhelyei is. A vulkán keleti előterében, ahová a magashegységek csak kevés csapadékot engednek, félsivatagos területeket találhatunk. A Tongariro Alpine Crossing útvonala átszeli a nemzeti park jelentős részét, és érinti azokat a tavakat, krátereket és kilátópontokat, amelyek miatt világhíressé vált ez a túra. Az ösvény elején még erdős, bokros vidéken haladhatunk, de a táj fokozatosan holdbélivé válik, és a túrázó a megkövesedett lávaárak között barangolhat, amelyek a Vörös-kráterhez, majd a festői szépségű Smaragd- és Kék-tóhoz vezetnek.