A Balkán rejtett kincsei
A Balkán ma már sok turistát vonz. A nagyvárosok egymást túllicitálva próbálják meghódítani az utazókat. Belgrád, Szarajevó, Podgorica, Szkoplje, Tirana nagyon rövid idő alatt elérhető, nemcsak az elfogadható utak, hanem a diszkont repülőjáratok miatt is. Ha azonban hajlandóak vagyunk a nagyvárosok turistalátványosságain túl is megismerni valamit, felejthetetlen szépségeket, izgalmas helyeket fedezhetünk fel. Íme, nyolc helyszín a Balkánon, amelyet kár kihagyni.
Galambóc vára, Szerbia
Galambóc vára Belgrádtól 130 kilométerre található a Duna-parton, a Vaskapu-szorosnál. Nagyon gazdag történelme van, és több szálon fűződik Magyarországhoz is. 1334-ben Károly Róbert magyar király hódította meg, és ő tette az al-dunai, török elleni végvári láncolat részévé. A vár sokszor cserélt gazdát, néha a szerbek, néha a magyarok kezére került, de legtovább – több évszázadon keresztül – a törökök uralták. A hatalmas épület falairól, tornyairól a kiszélesedett Duna látható. Itt 5,8 kilométer a két part távolsága. Galambóc várának 10 tornya van, folyamatosan újítják fel ezeket, így egyre érdekesebb részletek tárulnak fel az idelátogatók előtt. A munkálatok várhatóan 2019-ben fejeződnek be.
Drvengrad, Szerbia
Ez a település 200 kilométerre délnyugatra fekszik Belgrádtól a Zlatibor és a Tara-hegy ölelésében. A híres rendező, Emir Kusturica hozta létre. Az egész díszlet volt az Élet egy csoda című filmjéhez, ám végül a falu életre kelt, és a rendező olyannyira magáénak tartja, hogy itt is lakik. Minden év januárjában filmfesztivált rendez, ez a Küstendorf Film- és Zenei Fesztivál, ahol vörös szőnyegen vonulnak a résztvevők, pont mint Hollywoodban. A faluban áll Jonny Depp szobra, amelyet maga a színész leplezett le. A térséget egy keskeny nyomtávú kisvasúttal is körbe lehet járni. Vannak itt remek éttermek és jó szállodák is.
Vincsa, Szerbia
A Belgrádtól alig 15 kilométerre fekvő faluban található az Európa egyik legjelentősebb neolitikus, azaz újkőkorszaki régészeti lelőhelyét bemutató tárlat. 1908-ban egy szerb tudós, Miloje Vasić bukkant rá Vincsában a Kr. e. 5700 és 4500 közötti időszakban itt élő népcsoport nyomaira. A Vincsa-tordosiként emlegetett kultúra népe kelet felé egészen Fogarasig élt, egy időre a teljes Balkánt benépesítve. Ők használtak először rezet nagy mennyiségben, és az elsők között foglalkoztak földműveléssel. Vincsában házaik maradványait, cserépedényeket, fegyvereket is feltártak, ám mégsem erről híresek. Sokkal ismertebbek a terrakotta emberszobrocskáik, amelyek nem csak a régészek körében népszerűek. Az elnagyolt arcvonások és a modern hatású ruházat miatt néhányan úgy vélik, hogy az alkotások valójában földönkívülieket ábrázolnak.
Jajce, Bosznia-Hercegovina
Ha látni szeretnénk, miről mintázta Csontváry Kosztka Tivadar Jajcei vízesés című festményét, akkor mindenképpen látogassunk el ebbe a boszniai városba. A zuhatagot a világ legszebb 12 vízesése közé sorolják, és nem nehéz megtalálni. Szarajevótól 160 kilométerre van. Gyönyörű látványt nyújt, ahogy a város központjában a Pliva folyó 22 méter magasról belezuhan a Vrbas (Orbász) folyóba. Érdekesek a Jajce határában található, XVI. századi aprócska vízimalmok. Annak idején minden családnak volt sajátja. Jajce történelmileg is fontos város: itt koronázták meg az utolsó bosnyák királyt a XV. században, Jajce várát Hunyadi Mátyás is elfoglalta, és a városban született meg 1943-ban Jugoszlávia.
Pelješac-félsziget, Horvátország
Földi paradicsomnak is nevezik, ez az a hely, ahol a mediterránt még érintetlen állapotában találhatjuk. Aki látni szeretné, utazzon el ide, mielőtt megépül a pelješaci híd, amely hamarosan a félszigetet és a szárazföldet köti majd össze – ezzel pedig a mostaninál lényegesen többen jönnek majd ide. Pelješac a borairól híres, valamint azokról az emlékekről, amelyek egykor gazdaggá tették a térséget. Orebić városában hajóskapitányok házai sorakoznak, akik kereskedtek, és vitorláshajókkal bejárták a világot. A környék ma a szörfösök mekkája, itt ugyanis állandóan fúj a szél. A félszigeten látható Európa leghosszabb kőfala. A stoni várfal 5 és fél kilométer hosszú, és a XIV. században építette a Raguzai Köztársaság, hogy megvédje a pelješaci sókészletet, ebből származott ugyanis Raguza – a mai Dubrovnik – bevételeinek nagy része.
Kotori-öböl, Montenegró
A Kotori-öböl húzódik be a legmélyebben a szárazföldbe az Adriai-tengeren. Közvetlenül Horvátország déli határánál terül el. Lélegzetelállítóan gyönyörű vidék. Hatalmas hegyek veszik körül az öblöt, amelyben több város is található. A legszebb Kotor, amely felkerült az UNESCO Világörökség listájára is. Minden kövét, szegletét átjárja a történelem, már a rómaiak is magukénak mondták, és azóta minden nagyobb hatalom elfoglalta ezt a stratégiailag kitűnő helyen lévő várost. Látnivaló van bőven, de ide érdemes inkább tavasszal vagy ősszel ellátogatni, mert már nagyon sok turista bakancslistájára került fel.
Kék szem-forrás, Albánia
A Mali i Gjerë hegység nyugati lejtőinél, a Sarandëba vezető út mellett található ez a természeti csoda. Egy tó, amelyből olyan hatalmas erővel tör fel a kristálytiszta hideg víz, hogy a vízfelszín egy helyen úgy 15 centimétert megemelkedik. Közepe mély, ezért sötétkék színű, innen kapta a nevét is. Bár többen megkísérelték, valójában még senki sem tudott benne lemerülni, olyan erővel tör fel a víz. A legmélyebb pont 45 méter volt, onnan senki sem jutott mélyebbre. Ha a közepébe kavicsot dobunk, az nem merül el, oldalra sodorja a víz.
Ohridi-tó, Macedónia
Az Ohridi-tó egésze az UNESCO Világörökség része, közvetlenül az albán határ mellett fekszik. A kristálytiszta vizű tó a Balkán földtörténetileg legrégebbi és legmélyebb tava. A festői környezetben fürödni és vízitúrázni is lehet. Ohrid óvárosában pedig megcsodálható a macedón építészet, hangulatos macskaköves utcáiban a megfáradt utazó talál magának olyan éttermet, ahol megpihenhet, és kipróbálhatja az ohridi pisztrángot, egy halfajt, amely csak ebben a tóban él. A víz partján látható a Szent Naum-kolostor, amely 905-ben épült. Érdemes megnézni a falait díszítő ikonokat, illetve az építmény körül békésen élő pávákat.
